(Rómeó)
Egy álomból jön õ, a vágyott múlt, jövõ! Mindenség, föld és az ég, õérte még halni se félnék!
(Júlia)
Szikrázó pillantás! Szeme izzó parázs! És csak néz, pokol angyalaként, Ki az emberekért földre hozta a fényt! Csak néz!
(Rómeó)
Úgy szeretsz-e majd, mint én? Jössz-e vélem, hol vár a fény?
(Júlia)
Szeretsz-e mindig, felelj! Halálunkig, a végsõ percig!
(Rómeó)
Míg csak élünk, és tovább, bármi ér!
(Júlia)
Szívünk annyi vágy után révbe ér!
(Rómeó és Júlia)
Ítéletnapig, s tovább! Véghetetlen idõkig még! Õrzi titkunk fenn az ég, vár reánk a mindenség!
(Rómeó)
Úgy szeretsz-e majd, mint én? Jössz-e vélem, hol vár a fény?
(Júlia)
Szeretsz-e mindig, felelj! Halálunkig, a végsõ percig!
(Rómeó)
Míg csak élünk, és tovább, bármi ér!
(Júlia)
Szívünk annyi vágy után révbe ér!
(Rómeó és Júlia)
Ítéletnapig, s tovább! Véghetetlen idõkig még! Õrzi titkunk fenn az ég, vár reánk a mindenség!
|